Csak a legszéle lóg át a mi dimenziónkba. Carrier: Tender Spirits (lemezkritika)

A belga Guy Brewer a minimalizmus annyira egyéni változatát alkotta meg, hogy néhány EP-vel a háta mögött szinte már kultusza van. Dub, drum and bass, ambient disztillálva. Ez a kritika először a Recorder magazin 124. számában jelent meg.

Korábban Shifted néven technót játszott, Carrierként a dub / dub techno, a (kábé Photek-féle) drum and bass és az ambient desztillációval foglalkozik. Nem úgy minimalista, ahogy az elektronikus zenében szokás (kevés réteg, lassú alakulás). Tág terekben szétszórt, sűrű, mégis magányos hangjai és szétterülő szintijei egyszerre keltik azt az érzetet, hogy alig történik valami – és hogy mindig történik valami. Mintha egy párhuzamos világ pörgős dnb-slágereinek csak a legszélei lógnának át a mi dimenziónkba, halványan sejtetve, milyenek lehettek eredetileg.

A tavalyi In Spectra ajánlható azoknak, akik a drum and bass felől közelítenek; az új EP pedig azoknak, aki az ambient, dub techno felől, például a nyitó szám szép ködös szintijei miatt. A Slow Punctures eleje mintha ígérne valamit, majd meggondolja magát és lefojtódik; a záró Light Candles képes szinte káoszba fulladni, pedig csak ritkás dobokat és egy szellemhangot használ. 

Előadó: Carrier

Cím: Tender Spirits

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2025. április 4.

Műfaj: elektronikus

Kulcsdal: Slow Punctures

8,5/10

Rónai András