A kanadai T. Gowdy kicsit technoid, kicsit szemlélődő elektronikus zenéjébe a középkori polifóniát is behozza. Emelkedettség és súlyos basszusok, lant és eufória. Ez a akritika először a Recorder magazin 124. számában jelent meg.
T. Gowdy zenei pályáját kórustagként és klasszikus gitárral kezdte, ezekről ambientre váltott, majd visszafogottan kísérletező, szaggatott-hipnotikus, emelkedett-zörgős, technoid-ambientes zenére. (Valamint keresett producer a kanadai független színtéren.) Ambiciózus új lemezén behozta ebbe a kórusokban szerzett tapasztalatát, a középkori polifóniát és a barokk „megtört stílust” (style brisé), amik kevésbé épülnek a dominanciára, mint a ma ismertebb klasszikus zenék; több számban énekel, lanton játszik.
Néha kicsit túl kellemes, de mindig minimum érdekes. Akkor meg kifejezetten, amikor a finomságokat súlyosabb basszusok, sötétebb hangzások, illetve a szemlélődős hozzáállással ellentétben álló, célratartó tánczenei eszközök egészítik ki (néha akár még a trance szintetikus eufóriája felé is kacsintgat), olykor meg keményebb torzulások. Az egyedi stílusötvözések újdonságereje nyilván csökken az újabb meghallgatásokkal, de ezek a számok (például Anonymous V, Novus Lumen, Arislei Bone) elevenek és izgatóak maradnak.
Előadó: T. Gowdy
Cím: Trill Scan
Kiadó: Constellation
Megjelenés: 2025.
Műfaj: kísérleti elektronika
Kulcsdal: Anonymous V
7,5/10
Rónai András